A váltott lökésű játékokban a játékosok váltva löknek, így mindkét fél folyamatosan játékban van ami minden bizonnyal szórakoztatóbb a széria játékokhoz képest. Következésképpen e játéknál a pontszerzés mellet arra kell törekedni, hogy az ellenfélnek ne maradjon állás (ahogy szokták mondani – el kell „dugni „a golyót, leginkább a bábuk takarását kihasználva. Mivel itt nem a golyókat kell „elfogyasztani”, így a játék végét adott pontszám elérése jelenti, ami bábu/bábuk elborításával (a lökő golyó nem boríthat) ill. karambollal lehetséges. Szükséges még zseb nélküli biliárd-asztal (régen 90*180 cm, napjainkban 105*210 cm méretben. Az eredmény írására 120 lyukból álló írótábla szükséges.
A Pallas Nagy Lexikonja (amit 1893 és 1897 között adtak ki) a „Billiard” szócikk alatt már említi a kis és nagy kégli játékot. A Révai Nagy Lexikonja meg is magyarázza mi is ez: „Kéglijáték vagy bábjáték a billiárdjátéknak az a fajtája, melynél a billiárdasztalon fabábukat állítanak fel; három golyóval játsszák. Van kis- és nagy-k. Az előbbinél rendszerint öt, az utóbbinál hét báb van felállítva… „.
A „kéglijáték” (sok más játékhoz hasonlóan, mint a kártya, vagy kugli) Németországból érkezhetett meg hozzánk – a németek ma is játsszák a „kegelbillard”-ot. James Masters angol játékkutató szerint az olasz bábus biliárd terjedt el észak és kelet felé.
Az utóbbi 100 évben Magyarországon alakították, formálták a játék szabályrendszerét, és alakult ki a ma is játszott speciális hazai formája.
© 2024. Minden jog fenntartva! | Webdesign: Oros-Projekt Kft.