Az Orosházi Értéktár elemei

Orosházi búzacsíramálé
Agrár-és élelmiszergazdaság

Orosházi búzacsíramálé

Az orosházi búzacsíramálé olyan helyi kuriózum, amely máshol ilyen formában nem található meg. Búzacsíra, víz és liszt összedagasztásával, sütéssel készül. Jellegzetes ízű édesség, mivel a sütés hatására a keményítő cukorrá alakul át, így cukor hozzáadása nélkül is édes. A csíramálé készítése nálunk hagyomány, de mint egészséges reformédesség is megállja a helyét. Jellemzői: cukor nélkül és aljatésztával készül, kemény, ropogós széllel sült, 1-2 nap állás után mézszínű és állagú édes levet enged.

Thék Endre munkássága
Kulturális örökség

Thék Endre munkássága

Thék Endre bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője 1842. november 3-án született Orosházán. Kivételes tehetség, jelentős hatást gyakorolt az ipari fejlődésre, ő volt az első asztalos, aki a gyárában a nagyüzemi bútorgyártást megszervezte, gépesítette. Thék Endre másikjelentős alkotása a magyar iparos képzés (tanoncképzés) megteremtése.

Történelmi Emlékpark Gellértegyháza
Kulturális örökség

Történelmi Emlékpark Gellértegyháza

Orosháza legrégebbi feltárt és megtekinthető településrésze Gellértegyháza, történelmi múltja vitathatatlan. Orosháza nyugati részén, az Ós-Maros kanyarulatában található az az Árpád-kori település, ahol több mint 600 Árpád-kori sírt és a település templomának részletét tárták fel. A temető érdekessége, hogy egy helyen találhatók a pogány rítusú, honfoglalás kori sírok, illetve a kora Árpád-kori temetkezések, ami a területet kiemelkedően fontossá teszi. A mai „Gellértegyháza” egy 5,7 hektáros rész, mely az egykori település központja volt.

Kulturális örökség

Orosháza lótenyésztése és lósportja

Orosháza lótenyésztésének és lósportjának – mint a múltban, úgy a jelenben is – meghatározó a jelentősége a térségben, fejlődése, szakmai színvonala az idők folyamán mit sem változott, olyan érték, amit ismerni és óvni érdemes. Az 1744-es újratelepítéstől jelen volt a lótenyésztés Orosházán, igazi felvirágzása 1844-től kezdődött. A lovas értékek megőrzésére alakult meg 1996-ban az Orosházi Lovas Egyesület, mely a mai napig aktívan működik.

Orosházi bélyeges téglák
Ipari és műszaki megoldások

Orosházi bélyeges téglák

Orosháza építőelemei a bélyeges téglák, melyek a rajtuk lévő tulajdonjegy, betű, szám vagy egyéb más jelzés alapján többnyire jól azonosíthatók. Megállapítható a gyártás helye, a gyártó vagy gyártató személye. Olyan emberekről, közösségekről beszélünk, akik a település életében, annak fejlődésében fontos szerepet játszottak. 1848 előtt főként a téglaégetés jogát bíró személy vagy közösség tulajdonjegyét hordozták. 1848 után az ipari termelés térhódítását követően a téglabélyegek márkajelzésként, védjegyként funkcionáltak. A termékeket gyártásukat követően többször újrafelhasználták, így évszázadokon keresztül szolgálják a település polgárait.

Orosházi kolbász
Agrár-és élelmiszergazdaság

Orosházi kolbász

A Békés megyében (elsősorban Gyula és Békéscsaba környékén) elterjedt és országosan ismert kolbásztól az „0rosházi kolbászt” az őrölt fekete bors használata és egyedi elkészítési módja különbözteti meg. A települési értéktárba történő felvételét az Orosházi Kolbászklub Hagyományőrző Egyesület javasolta az elsők közt. A csapatot hagyományokat tisztelő, ápoló és továbbadó orosháziak alkotják, akik zászlajukra tűzték a helyi disznótoros, kolbász- és egyéb gasztronómiai hagyományok megőrzését, az orosházi termékek népszerűsítését. Térségi és országos gasztronómiai rendezvényeken, illetve határainkon túl is képviselik az orosházi kotbászkészítés hagyományát, a részvételhez sok-sok szakmai siker is társul.